Péntek, at last...
A Mátéval egymásra nézünk a negyedik óra után, látom rajta h egyre gondolunk.
Ő csak nyög egyet, én viszont megfogalmazom a kérdést:

-Akarunk mi matek fakt-ra menni?

A válasz egyszerű, egy kis Beavis és Butthead beütéssel:

-Áhm....lófasz....igyunk sört.

Jajj ezt vártam...irány a suli melletti talponálló.

Veszünk két sört,(természetesen a pultos pont most kérné el a személyimet, amikor nincs nálam.. De megoldottuk ezt is. Tipikus Murphy...)

Aki ismer minket abban esetleg felmerülhet a kérdés h mégis honnan volt nekünk pénzünk arra h elmenjünk sörözni...
Furcsa módon apám már napok óta hagy egy ezrest a szobámban reggelente, foggggalmam sincs h honann és hogy miért..
Na mindegy végre nem éhezek (zünk), és nem kell tarhálnom (nunk) se...
Mégfurcsább h a Máténál is volt pénz..hihetetlen.

Na ugye ülünk ott, két rockenroll fasz, beszélgetünk a szokásos baromságokról röhögünk egymás butábbnál butább poénjain,amikor még egy kérdés fogalmazódik meg bennünk.

-Menjünk el az Olivérhez!!!
-Oké!

Ha valaki nem tudná ki ő és mit szoktunk nála csinálni akkor annak ajánlom Losgergos barátom élménybeszámolóját.

Rossz szokásunk h szombatonként Olivérbuliba járunk, mégrosszabb h vasárnap mi ketten maradunk legtovább, és megzabálunk minden kaját... Az én rekordom az h vasárnap délután fél 7 ig maradtam :-D

Ezért,és a fentebb említett dolgok miatt az Olivér csak igy hív minket:

Csövesek.

Felkerekedtünk hát és elindultunk.

Egyébként ez igy nem szokásunk, csak szombatonként szoktunk nála lenni szóval ezzel egy újjab meglepetést akartunk okozni neki (egyszer már a héten csináltunk ilyet és vicces volt, sosem felejtem el azt az arcot:   "-ÁÁÁ nemm, csövesek, nem engedlek be takarodjatok haza!!  Nincs enni!!!  "de persze beengedett. :-D ).
Olivér ma sem jött suliba szóval a meglepi hatását ezzel duplázni akartuk...de később kiderült h egyenesen hatványozódott.

Odaérünk,csöngetünk, az Olivér öccse nyit ajtót a Márk.

-Köcsög csövesek! Nem engedlek be,takarodjatok haza,az Oli nincs itthon!

-Lófaszt nem! Fázunk.

Hát persze h beengedett...

Az Olivér angolversenyen volt valahol az isten háta mögött de ez minket eggyáltalán nem zavart, bementünk.
Ettünk,ittunk,neteztünk,hülyültünk...
Néhány óra múlva betoppan az Olivér.

Mi már röhögünk a szobában,vajon milyen képet fog vágni.

Benyit a szobába:

-Neee ezt nem hiszem el!!! Neeem istenem miért?? Csövesek! Tünés haza!

2 percel később persze már nyitotta a vodkásüveget és töltötte nekünk....önként.

Aztán valamikor 6 körül eltakarodtunk,egy újabb eredményes napot lezárva.